Megjelent a Nemzetbiztonsági Szemle legújabb száma:

2020. évi 1 szám

˃ Előszó

˃ Urbán Attila: A koordinációs folyamatok intézményi hátterének evolúciója a magyar  nemzetbiztonsági igazgatásban

˃ Aradi Flórián Imre: Rendszerváltás a polgári hírszerzésnél

˃ Dihen Mihály: A magyar polgári hírszerzés előtt álló kihívások a 21. század elején

˃ Cieleszky Péter – Kiss Máté Attila: Ébredő nemzedékek

˃ Kenedli Tamás: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szakmai fejlődésének legfontosabb sajátosságai az elmúlt években

˃ Szabó Károly: A katonai elhárítás három évtizede

˃ Főző Eszter: 30 éve a szakértésben – az igazságügyi szakértői tevékenység múltja  és jelene a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetben

˃ Juhász Zsolt – Virányi Gergely – Hegedűs Tamás – Visztra Tímea: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatósági feladatai

˃ Hazai Lászlóné – Dobák Imre: A tudományos munka szerepe a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat életében

Korábbi számaink:

2019. évi 3 szám

˃ Szabó László András: A migráció hatására megjelenő magányos elkövetési mód kriminológiai szempontú vizsgálata és egy lehetséges megelőzési modell

˃ János Pataki: Situation Centre in the Private Sector

˃ Gesztei László: Az alapjogok nemzetbiztonsági szempontból történő korlátozása és az alapjogok korlátozásának alkotmánybírósági értelmezési gyakorlata II.

˃ Kralovánszky Kristóf: A villamosenergia-rendszer kiber- és nemzetbiztonsági kockázatai (1. rész)

˃ Liffa Olivér Richárd: Az első világháború balkáni (szerb) és isonzói frontjának hadműveletei

˃ Sallai János: A változások kezdete, az erdélyi magyarok kiengedése a nyugati határon  1985-től

˃ Gyömbér Béla: Turizmus a hidegháborús hírszerzés szolgálatában

˃ Finszter Géza: Állambiztonság – nemzetbiztonság

˃ Felegyi Júlia: Terroristafeleségek és -gyermekek – időzített bombák vagy áldozatok?

˃ Dobák Imre: Könyvajánló – Boda József – Regényi Kund szerk.: A hírszerzés története  az ókortól napjainkig című könyvéhez

2019. évi 2 szám

Solti István: Az OSINT információgyűjtő eszközeiről

Csizner Zoltán: Az OSINT határai

Regényi Kund Miklós: OSINT a második generációs internetet megelőző korokban

Gál István László: A kémkedés a magyar büntetőjogban

Nyeste Péter – Szendrei Ferenc: Nyílt forrású információszerzés a bűnüldözésben

Szabó Károly: Az OSINT – Gondolatok a tevékenységről és az alkalmazás közegéről

Dobák Imre: OSINT – Gondolatok a kérdéskörhöz

Gesztei László: Az alapjogok nemzetbiztonsági szempontból történő korlátozása  és az alapjogok korlátozásának alkotmánybírósági értelmezési gyakorlata I.

Szászi Ivett: A humánbiztonság koncepciója és mérésének lehetőségei

Regényi Kund Miklós: Könyvismertető – Szabó Szilárd: Az Osztrák–Magyar Monarchia központi  katonai és polgári hírszerző és elhárító szervezete 1850–1918 című könyvéről

2019. évi 1 szám

Angyal Miklós – Petrétei Dávid: Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján

Czene Gréta: Oroszország mint geopolitikai entitás az amerikai geopolitikai szakértők szemszögéből

Csizner Zoltán: A tömeges adatgyűjtés kérdései

Mátyás Szabolcs – Bói László – Frigyer László – Nyitrai Endre:  Településszerkezet és kriminalitás

Répási Krisztián: Kapcsolódási pontok a 2015 januárjában és novemberében Párizsban történt merényletek, valamint a 2016. március 22-i brüsszeli robbantások között

Szabó Regina: A palesztin–izraeli konfliktus története és a béke lehetősége a Szentföldön

Bányász Péter: A közösségi média szerepe a választásokban

Nándori Nikoletta Petra: Szakmatörténeti forrásajánló – Pilch Jenő: A hírszerzés és kémkedés története